Magyarország harapófogóba került. A darabokra szakadt országot nyugatról a Habsburgok, keletről a törökök szorongatják. A két hatalmas birodalom közé ékelődött be a szabad magyarság utolsó bástyája: Erdély. De a békét Erdélyben is már csak hírből ismerik. Gyilkos harcok folynak a trónért, melyből végül a szemtelenül fiatal és vakmerő, nők által bálványozott Báthory Gábor kerül ki győztesen. Báthory mögött ott áll nagynénje, a véres grófnő néven ismert, Európa-szerte rettegett Báthory Erzsébet; valamint megfontolt, művelt tanítómestere, Bethlen Gábor. Erdély három nemzete, a magyar, a székely és a szász abban reménykedik, hogy Báthory talán végre elhozza a sokat szenvedett kis ország számára a békét. Báthory Gábornak azonban más tervei vannak. Ő nem békét akar, hanem visszaszerezni Erdély rég elvesztett dicsőségét - bármilyen áron. Szembeszegül a nagyhatalmi érdekekkel és az őket kiszolgáló belső ellenséggel, ám közben saját démonaival is meg kell küzdenie. A fiatal fejedelem a hatalom, az alkohol és a nők mámoros háromszögében magára marad, amikor szembefordul a békepárti Bethlen Gáborral. Mester és tanítvány egymás halálos ellenségévé válik, a nyugodt erő és a féktelen szenvedély egymásnak feszül. A két rivális pedig hamarosan már nem csupán a hatalomért küzd...
A tét: a magyarság megmaradása. A kérdés: mi ér többet, az ország sorsa vagy egy nő szerelme?
Felmenői között ott vannak Erdély legnagyobb hadvezérei és fejedelmei, ezért kisgyermek korától fogva arra készült, hogy egy napon nagy uralkodóvá váljon. Tanítómestere, Bethlen Gábor volt az egyetlen, aki emberként bánt vele, Báthory úgy szereti, mintha a bátyja volna. Már kora kamaszkorában kiderült, hogy rendkívül okos, remek érzéke van a hadi tudományokhoz, azonban nagyon lobbanékony természetű. Falja a nőket, az éjszakázást és az alkoholt. Korán, szinte még gyerekfejjel lesz fejedelem. Most már végre ő diktálhat mindenkinek, ugyanakkor azt is tudja, hogy az ország fele messiásként tekint rá, a másik fele pedig csak egy éretlen kölyöknek tartja. És mint minden Báthory, ő is tudja, hogy a hatalomért és a győzelemért néha a legfájdalmasabb áldozatot is meg kell hozni.
Régi erdélyi nemesi család sarja, a harmincas évei végén jár, boldog házasságban él feleségével, két kisgyermekét rajongva szereti. Családján kívül van még valaki, aki nagyon közel áll hozzá: Báthory Gábor, akinek apjával és bátyjával együtt szolgált a hadseregben, és akinek hosszú évekig nevelője és tanítómestere volt. Bethlen több háborút végigélt a székely sereg kapitányaként, és pontosan ezért tisztában van vele, hogy valódi boldogságot csak a béke és a megfontoltság hozhat egy országnak. Szinte fanatikusan hisz tanítványában, akinek uralkodásától azt várja, hogy elhozza Erdély újabb aranykorát. Ám mint minden fegyelmezett, sokat látott emberben, így Bethlen Gáborban is vannak titkos vágyak és álmok, melyeknek szinte lehetetlen ellenállni.
A Báthory-család matrónája. A negyvenes évei közepén jár, özvegyasszony, egyedül uralkodik hatalmas kastélyában, ahol élet és halál ura. A környékbeli legendák szerint pedig inkább a halálé: sötét, rémisztő történeteket beszélnek arról, hogy Báthory Erzsébet mit művel a csejtei kastély titkos pincéiben. Erzsébet azonban soha nem reagált nyilvánosan az őt övező baljós történetekre. Szigorú, szinte kiismerhetlen arcán csak akkor jelenik meg némi érzelem, ha unokaöccsét és unokahúgát, Gábort és Annát látja. Ők azok, akik tudják róla az igazságot -a félelmetes, határozott várúrnőről, akinek egy rövid pillantásától is megfagy a vér a legbátrabb férfiak ereiben is.
Erdély egyik legvágyottabb asszonya volt - amíg férjhez nem ment. Nemes urak és hadvezérek tucatjainak szíve tört darabokra, amikor a tűzről pattant, igéző tekintetű Kata hozzáment idős férjéhez. Kata azonban ügyesen számolt, férje hamar meghalt - a rossz nyelvek szerint öreg férjének szíve nem bírta a fiatalos tempót. Török Kata immár komoly vagyon örököseként, még mindig vonzó, fiatal özvegyasszonyként éli életét és szövi nagyratörő álmait. Hogy miért bánik olyan kegyetlenül a férfiakkal? "Pontosan úgy bánok a férfiakkal, ahogy megérdemlik."
Ő a fiatal fejedelemasszony - legalábbis papíron. Egyidős Báthory Gáborral, és hivatalosan már egy éve a felesége is. De férjével eddig még csak az esküvőn találkozott, aki nyomban a házasságkötés után elvonult egy hadjáratra. Palotsai Anna azóta is őt várja - egyre türelmetlenebbül. Annát a világ zajától óvva úgy nevelték, mint egy igazi királykisasszonyt, akinek egyetlen feladata van: várni a herceget a fehér paripán, aki eljön érte, és hűen szereti őt a sírig. Palotsai Annának azonban hamar fel kell nőnie a férje mellett, aki minden, csak nem a mesék szelíd hercege. Mindent meg kell tanulnia, amitől gyermekkorában elzárták: a világ és a férfiak működését. És azt, hogy a fehér paripára egy okos nő azt a herceget ülteti fel, amelyiket csak akarja.
Bethlen Gábor felesége. De nem csupán feleség, sokkal több annál: társ, legjobb barát, legfontosabb szövetséges. A harmincas évei végén jár, Bethlen gyermekkori szerelme, akivel ismerik már egymás minden hibáját - és pont ezért szeretik egymást annyira. Fegyelmezett, bölcs és melegszívű nő, akinek a közelében mindenki kissé gyermekké válik. És Zsuzsa éppen olyan megfontolt empátiával bánik mindenkivel, mint két saját gyermekével, Orsikával és Gáborkával. Zsuzsa okos nő, ám kissé idealista is. Úgy hisz a hűségben és a házasságban, mint amikor még kislány volt. Fél a változástól, bár tudja, hogy az élet folyamatos változások hosszú sorozata.
A Báthory-család legifjabb tagja, néhány évvel fiatalabb bátyjánál, Báthory Gábornál. Most kezd nővé válni, de bátyja - aki a legfontosabb ember számára a világon - még mindig a kishúgaként kezeli, akit óvni és védelmezni kell. Anna most kezd ráébredni, hogy üde szépsége hogyan hat a férfiakra - ám Annának nem csupán a külseje különleges. Hasonlóan bátyjához, ő is éles eszű, lobbanékony ember, akinek rendkívül erős az igazságérzete. Az agya olyan, mint a szivacs, rengeteget olvas, minden érdekli, mindent meg akar tanulni. De Anna még nem tudja, hogy ebben a világban milyen pokolian nehéz dolga van egy szép nőnek, még akkor is, ha Báthorynak hívják. Anna azonban csak külsőre törékeny és ártatlan: ereiben hadvezérek, vakmerően bátor férfiak és nők vére csörgedezik.
Harminc éves, rendkívül intelligens, gyors észjárású nemesúr. Pontosan tudja, hogy egy nagy nyomás alatt álló vezető nem arra vágyik, hogy a valósággal szembesítsék hanem arra, hogy jól szórakozzon, és a terheket levegyék a válláról - és Erdélyben nincsen Géczy Andrásnál szórakoztatóbb, vagányabb figura. Mellette még egy fejedelem is úgy érezheti, hogy nincsen számára lehetetlen, és a világ nem egy komor, háborúkkal terhelt hely, hanem egy igazi tündérkert, amely csak arra vár, hogy mézédes gyümölcseit elfogyasszák az arra érdemesek. A fejedelmek azért sem félnek tőle, mert Géczy András nem született fejedelmi családba, a trón számára csak egy álom lehet. De vannak olyan álmok, amikről lehetetlen lemondani...
Negyvenes évei végét taposó, nagyhatalmú földesúr, aki imádja a földi élvezeteket: az evést, a fiatal lányokat, és a hatalmat. Szolgái félelemmel vegyes undorral tekintenek rá, az ország főurai pedig gyakran gúnyolódnak ritkás haján és kifejezetten előnytelen testalkatán. De óriásit hibázik, aki Bánffy Dénest a külseje alapján ítéli meg. Ő az örök túlélő, a csavaros eszű Döbrögi, aki szinte mindig eléri, amit akar, legyen bármi is az ára.
Negyvenes évei végén járó, száraz arcú és lelkületű kincstárnok. A szürke eminenciás, aki némán tűr és szolgál. Báthory Gábor számára inkább a szükséges rossz, aki minden alkalommal visszarángatja a nagyravágyókat az unalmas és lehangoló valóságba. Gőgös büszkeséggel viseli rangját, felfelé alázatos, lefelé azonban mindenkit letapos. Akik régóta ismerik, állítják, hogy házassága előtt nem ilyen ember volt. Büszke és életvidám emberként élt, ám amikor gyönyörű és kívánatos asszonya először megcsalta, a társadalom véleményére sokat adó Imreffy teljesen megváltozott. Rájött arra, hogy nem bír elviselni még egy ilyen csalódást, és a hűtlenségre örökös hűséggel felel. Csak nem a feleségének, hanem a politikai rendszernek, amelybe beleszületett.
Negyvenes évei elejét taposó, még mindig vonzó, szenvedélyes nő. Vágyik a szeretetre és a törődésre, amit azonban nem kap férjétől. Sokszor megbánta már, hogy hozzáment: kapcsolatuk eredetileg gyöngéd és érzelmes volt, de férje a házasságkötés után elhidegült tőle. Gyermekük nem született, így Imreffyné reménytelen helyzetbe került: nem maradt senki, akit szerethetne. Amikor már minden veszni látszott, akkor ismerte meg Báthory Gábort - és Imreffyné újra kivirágzott. A benne élő gyöngédség és szenvedély végre célt kapott. De nagyon nehéz dolga van annak a nőnek, aki egyszerre szeret anyaként és szeretőként. Kétszer akkora az öröme, és pontosan kétszer akkora a fájdalma is.
Ötvenéves, jól megtermett férfi, a hajdú sereg vezére. Hatalmas testi erejéhez óriási tapasztalat is társul. Ő az, akinek már meg se kell moccannia, ha valakit rendre akar utasítani - elég egyetlen nézés, és a legvadabb kötekedő is szűkölve hátrál ki előle. Pontosan tudja, hogy a külvilág mit gondol a hajdúkról: aljas, vérszomjas rablóbandának tartják őket. Nagy András azonban tudja, hogy ők semmivel sem rosszabbak, mint azok, akik felbérlik őket. A királyokat, császárokat és fejedelmeket nem tartja sokra, ők csak arra jók, hogy a hajdúk valamiből megéljenek. De Nagy András hűséges népéhez, a hajdúkhoz: tudja, hogy a betyárbecsület sokkal többet ér, mint akármelyik hiú, gyáva uralkodó ígérete.
Nézd meg hogyan készült a Tündérkert szenvedélyes történelmi kalandfilmsorozat.
